Vannak bizonyos tevékenységek amiket az ember rendszeresen végez és különösebben fel sem tűnik neki, hogy odafigyelés nélkül is megfelelően működtethetőek. Ez azért lehetséges, mert az agy minden olyasmit igyekszik automatizálni és "kiszervezni" aminél ez megoldható. Tehát részben kiveszi őket a tudatos irányítás alól. Az ilyen aktivitásokra általában jellemző hogy repetitívek, azaz ugyanazt a feladatot kell elvégezni sokszor egymás után. Ilyenek például a gépelés, járás, olvasás, kézzel írás, vagy az idegen nyelvek használata is, ahogy sok minden más is. Például minél többet gépel valaki a billentyűzeten, annál kevésbé kell odafigyelnie ehhez. A gyakorlott gépelőknek már gyakran oda sem kell nézniük mert az ujjaik automatikusan a megfelelő helyre nyúlnak. De ugyanez igaz például az idegen nyelvre is. Aki gyakran használja mondjuk az angolt, annak nem kell odafigyelnie amikor angolul beszél, vagy szöveget értelmez. Nekem legalábbis nem ügy angolul olvasni vagy hallgatni valamit, az is ugyanolyan mintha magyarul lenne. (Csak angol-üzemmódba kerül tőle és olyankor automatikusan angolul fogalmaz. A magyar nyelv "visszakapcsolja" magyarra.)

   Ez azért van mert az agyat kevésbé terhelik az olyan tevékenységek, amikre nem kell precíz utasításokat kiadni és azokat visszaellenőrizni. Az ember hajlamos elfáradni az összpontosítástól, ezért minden olyasmi ami minimális ellenőrzéssel is működik meg tudja hosszabbítani a kipihenten eltölthető időt. Arról már nem is beszélve, hogy így több figyelmet lehet szentelni az olyan dolgoknak amik viszont (egyelőre) igénylik azt.

   Multik szempontjából ez azért is lényeges mert a DID-tevékenységek általában jól automatizálhatóak. A blokkolás és a filterezés például igen, a váltás és a vetítés részben, de a "hibakorrekció"1 és a kommunikáció is megoldható teljesen önműködően. Viszont az utóbbi és az ahhoz kapcsolódó dolgok így is nagyon megterhelőek tudnak lenni, szóval azoknál a "kis nyereség is számít" elve érvényesül.

1: Hibakorrekció a szétcsúszás elkerülésére kell. Az már egy más kérdés, hogy én azzal együtt is kissé nagyon szétszórt és feledékeny tudok lenni. (Mert a hoston nem igazán végrehajtható és nagy eséllyel interferálna más folyamatokkal. Erre van az a dakota közmondás, hogy "Menet közben ne próbáld megjavítani a repülőgépet!" A dakotáknak voltak repülőgépeik? Ezek szerint volt nekik legalább egy...)