Már régóta éreztem, hogy a multi nők és férfiak között alapvető különbségek figyelhetők meg, de ez csak most tűnt fel igazán. Itt nő és férfi alatt természetesen a testet értjük, és nem az egyes altereket. Persze a DID sokkal gyakoribb a nőknél - legalábbis náluk gyakrabban diagnosztizálják - ezért a férfiakra sokkal kevesebb példából lehet következtetéseket levonni. Gondolom azt sem kell mondanom, hogy ez egy általánosítás, tehát nem minden multi nő vagy férfi ilyen, vagy épp olyan! Egyébként is, a legtöbb rendszer valahol a két szélsőség között foglal helyet csak hajlamosak a nemükre jellemző irányba tolódni a skálán. Emiatt a két végletet asszociáltam a két nemmel. Először a hölgyekről lesz szó. (Ez egyébként egy elterjedt pszichológiai/politikai manipulációs technika, ugyanis az ember sokkal hajlamosabb arra emlékezni egy cikkből amit még az elején olvasott. Emiatt egy negatív cikknél érdemes az általad preferált politikai formációt utoljára hagyni, egy pozitívnál vagy semlegesnél pedig első helyre tenni. Így olvasás közben pártfüggetlennek látszik majd a cikk, de a kritika vagy elismerés nagy része a megfelelő helyre tolódik majd a közönség emlékezetében. Or csak udvarias akartam lenni. Persze...)
A nőknél általában az egész rendszer érzelem vezéreltebb és gyakran bonyolultabb is. Például minden alter igényelni szokta, hogy önálló személynek tekintsék, és ennek érdekében szeretik is hangsúlyozni a különállóságukat. Itt olyasmire gondolok, mint saját ruhák - de legalábbis stílus - saját hely a cuccaiknak, stb.
Ahogy a feladatokat se mindig osztják le, sőt, sokan közülük utálják is ha ezzel bekategorizálják őket. Az utóbbi esetben meg is mondják bárkinek, hogy "Nem egy takarító alter vagyok, hanem *név*!" Emiatt általános, hogy sokan el tudnak látni többféle szerepet is, ugyanúgy mint az önálló személyek.
Gyakran a belső világ is bonyolultabb és összetettebb. Itt is elsősorban az érzelmi és a kényelmi szempontokra helyeződik a hangsúly. Tehát fontos, hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát. Viszont a belső világ fenntartása terheli az agyat, ami más dolgoktól vonhat el erőforrásokat.
A kommunikáció viszont kevésbé hatékony. Persze nincs is rá akkora igény, ha több alter is képes önállóan tevékenykedni. Meg a hatékonyabb kommunikáció sokkal inkább terheli is az agyat, ami egy nagyobb belső világ mellett már nem igazán megengedhető. Itt ugyanis az agy teljesítőképessége szab határt a dolgoknak. A túlterhelést meg nem érdemes kipróbálni, mert az olyan mintha már napok óta ébren lenne az ember. Az utóbbit tapasztaltam már eleget. (Ezt a politikai manővert tanítani lehetne! Rólunk beszél a poszt női részében.)
A hierarchia sokkal lazább. Az egyes alterek hajlamosak átvenni az irányítást ha épp úgy adódik, nem tartják be a szabályokat, stb. Illetve gyakran az "erősebb akarata érvényesül" elv alapján működnek a dolgok. Ez főleg akkor fordulhat elő ha az alterek egészen összetettek és igénylik, hogy önálló személyként létezhessenek. Ugyanis ha mindenki minél több időt akar hostként, akkor elkerülhetetlenek lesznek az ebből adódó konfliktusok. Mert egy nap csak 24 órából áll. (Legalábbis "kint". "Bent" már nem feltétlenül.)
A "politikai helyzetkép" is gyakran összetett. Tehát komplex viszonyrendszer alakulhat ki, ahol "A" jóban van B-vel, és együtt utálják C-t. "D" meg nemrég átállt C mellé, és emiatt "E" is elbizonytalanodott egy kicsit. Ilyesmire gondoltam.
A férfiaknál viszont általában a hatékonyság a fő szempont, néha akár meglepő mértékben is (Volsung erre mondja, hogy könyörtelen hatékonyság). Például mindegyik alter simán hordja ugyanazokat a ruhákat - de legalábbis ugyanolyanokat - legfeljebb máshogy. (Ez alatt azt érti, hogy a baseballsapi hordható rendesen és fordítva is, meg ilyenek. Én például sehogy sem hordom.) Egyébként az alterek minden más szempontból is igyekeznek észrevétlenek maradni, feltéve hogy a véleményük nem kerül elő egy adott témáról. Illetve a viselkedésük is gyakran különböző.
A feladatok gyakran le vannak osztva, akár végletesen is. Például nem minden alter tud olvasni és hasonlókra gondolok.
A belső világnál is inkább az egyszerűség és a hatékonyság a fő szempont. Például ha "kint" épp nem történik semmi olyan ami foglalkoztatna egy altert, akkor hajlamos aludni, vagy legalábbis pihenni. "Majd úgyis szólnak, ha történik valami érdekes" alapon.
A kommunikáció viszont gyakran hatékonyabb (ez alatt azt értem, hogy gyorsabb, kevésbé zavaró, stb.)
A hierarchia általában erős és szigorú. Mindenki - de legalábbis a nagy többség - idomul a közös akarathoz. Főleg akkor ha olyan van a közelben aki nem tud a DID-ről. Persze ha egy alter nem feltétlenül akar "önidőt", akkor a szándékos váltások nem is szoktak annyira problémákat okozni.
A "belső óra" is gyakran a világhoz igazodik. Tehát 24 óra van és a napszakok is együtt változnak a külvilággal. Feltéve, hogy egyáltalán vannak.
A biztonság kedvéért ismét kiemelném, hogy ezek csak általános megállapítások, és ezek nem feltétlenül "együtt mozognak". Tehát a különböző részeket, amiket felsoroltam önállóan kell nézni. Egyébkét a DID akkor szokott problémákat okozni ha azoknak a pontoknak egy rossz kombinációját látjuk.
