Ebben a postban kicsit boncolgatni szeretném az alvás működését, mert a közhiedelemmel ellentétben nem olyan egyszerű dolog az, mint amilyennek látszik. Magát a folyamatot két fő részre lehet osztani: REM (Rapid Eye Movement) és NREM (Non Rapid Eye Movement) szakaszra, és az utóbbi további három részre tagolódik, ezeket jelölhetjük N1-el, N2-vel, és N3-al. Az alvás ciklusokra oszlik, mialatt a fázisok a következő sorrendben követik egymást: N1 --> N2 --> N3 --> N2 --> REM. Ez nagyjából 90 - 120 percet (azaz másfél - két órát) vesz igénybe, utána kezdődik elölről. Ha a ciklus nem megy végig, az alatta eltelt idő bizonyos értelemben "kieshet", tehát ebben az esetben akár másfél órával kevesebb alvással is számolhatunk. Ha az egyik szakasz kimarad, vagy rövidebb a kelleténél, az alvásmegvonás bizonyos tünetei jelentkezhetnek. A szakaszok funkciójuk szerint így oszlanak meg:
N1: ez a bevezető szakasz, az ébrenlétből az alvásba történő átmenet ezalatt megy végbe. Alvás közben ezekben az időszakokban a legéberebb a személy, emiatt ekkor ébred fel a legkönnyebben.
N2: hasonló az előzőhöz. Ilyenkor is nagyon könnyű felébredni, és álmok csak nagyon ritkán jelentkezhetnek.
N3: "mélyálom", vagy slow-wave sleep (SWS). Mint az a nevéből is adódik, ekkor lehet a legnehezebben felébreszteni valakit, és ebben az időszakban álmok is előfordulhatnak, még ha ritkán is. Ilyenkor felgyorsul a test regenerálódása, ezért (is) az időtartamát többek közt az határozza meg, hogy az ébrenléti periódusban mit csinált az illető (például a fizikai igénybevétellel járó tevékenységek elnyújtják). Ha ez rövidebb a kelleténél, vagy teljes mértékben ki is marad valamiért, az az alvásmegvonás fizikai tüneteit vonhatja maga után. Ezek közé tartozik például:
- a növekedés lassulása
- az immunrendszer gyengülése
- izomfájdalmak, izomgyengeség
- csökkenő reakcióidő
- Kézremegés
- Fejfájás
- Magas vérnyomás
- Érzékenység a hidegre
- Véreres szemek
- Szem alatti "táskák"
REM: ez az álmok ideje, ezalatt - optimális esetben - az izmok teljesen lebénulnak, mert anélkül az illető a valóságban "eljátszaná" azt, amit épp álmodik. Ez szükséges az emlékek rendszerezéséhez és feldolgozásához, ezért (is) egy kisbaba például az alvásidejének nagyjából 80%-át ebben tölti. Ezalatt a fontosnak ítélt emlékek "megszilárdulnak" és átkerülnek a hosszú távú "részlegbe", míg a fölösleges dolgok "kiszortírozódnak", azaz törlődnek. Ez gyakorlatilag ugyanaz, amit a hamis emlék szindrómával élők tudatosan csinálnak, csak ebben az esetben öntudatlanul történnek a dolgok (Szerintem ez egyáltalán nem meglepő...). Ha ez nem elégséges a következőket tapasztalhatjuk:
- Ingerlékenység
- Zavarodottság
- Tanulási nehézségek
- Hallucináció
- Ásítozás
- Emlékezési nehézségek
- Retrográd, vagy anterográd amnézia
- Depresszió
A súlyos, hosszú ideig tartó alvásmegvonás halált okozhat. Többszörös személyiség esetén az alterek a hosttól függetlenül is képesek REM - üzemmódba lépni, azaz mentálisan kipihenni magukat, ugyanakkor ez fizikai regenerálódást nem jelent, tehát a "mély alvást" (az N3-at) nem tudja helyettesíteni. Az új alterek is a REM szakaszban alakulnak ki ténylegesen, azaz olyankor "véglegesítődnek" az előző ébrenléti periódusban rajtuk végrehajtott változtatások, finomítások is. A tényleges leválasztásuk viszont a "mély" szakaszban történik a strukturális változtatások miatt (Legalábbis a tárgyalásos szecesszió esetén.).
A disszociatív személyiséghez tartozó "külön alvás" nem az úgynevezett "egyoldalú mély alvás", vagy "féloldalas mély alvás" (Unihemispheric Slow-Wave Sleep, USWS), ami bizonyos állatoknál figyelhető meg. Ez utóbbinál az agy egyik fele alszik (és a hozzá tartozó szem csukva van), miközben a másik ébren működik.