Valaki mostanában tette fel nekem a címben szereplő kérdést, és arra gondoltam, hogy akár írhatnék belőle egy postot is. Megpróbálom szétválasztani a rendszerszintet az egyedi elvárásoktól, de nem vagyok biztos benne, hogy ez sikerülni is fog. Na, szóval:
Nekem elsősorban az a fontos, hogy szeressenek, és odafigyeljenek az érzéseimre, ami már önmagában is egy lehetetlen kérés, mert ezt csak nagyon kevés személytől kaptam meg az eddigi létezésem során. Mellé még az is fontos nekem, hogy törődhessek másokkal, de ezt gyakorlatilag igénylem is. Gondolom ezért is szeretek magam köré gyűjteni olyanokat, akiknek nehéz élete volt. Egyszerűen velük találom meg a közös hangot, velük érzem jól magam, meg tőlük számíthatok arra, hogy tiszteletben tartják az igényeimet. Nagyon érzékeny vagyok a bántásokra, de ezt sosem titkoltam, és egyáltalán nem esik jól, ha mások ész nélkül belém taposnak.
Sithis szereti a háttérből kézben tartani a szálakat (Hé! Ez az én szövegem volt! Neked a © nem mond semmit?), szóval ő akkor érzi jól magát, ha valaki kifelé képviseli, ő meg a háttérben szervez, tanácsot ad, felméri a reakciókat, átlátja (Ez meg **** szövege...) a dolgokat, ilyesmi. Az a "valaki más" azért kell, hogy az arcát és a nevét adja a dolgokhoz, és így fogadja az esetleges támadásokat is, amíg ő kitalálja a megfelelő válaszlépéseket. Az már nem számít neki, hogy ő irányítja a dolgokat, vagy csak utasításokat hajt végre, egészen addig, amíg elismerik amit csinál, és hallgatnak rá. Legalább a megfontolás szintjén. Ő éppen ezért nem szereti "hivatalosan" is felvállalni a vezető szerepét, az viszont egyáltalán nincs ellenére, hogy névleges parancsnok legyen valaki mögött. (Mert az igazság és a hazugság között nagyon keskeny a határ! A **** a hazugság csapdájából - természetesen a vezetésemmel - kitört, illetve kitörni készül! Ez fantasztikus dolog, én úgy gondolom... Egyébként is, az utolsó másfél évet azért tudtam - én, személy szerint - csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni ****nak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet! Hogy nem kell lehajtania a fejét ebben a qrva vil**ban!! Hogy nem kell besz*rni ****tól és a ****tól, és tanulja már meg nem hozzájuk mérni magát, hanem a világhoz!!! Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni! Nagy dolog volt, imádtam! Életem legjobb része volt! **** már le volt írva!!!) Sithis nem semmi. Ha valaki az utóbbi szöveget a jelenlegi VV-re illeszti, és behelyettesíti a kicsillagozott betűket, érdekes dolgokat fog tapasztalni. Természetesen hazudik! (De ha Kingre illeszted a szöveget, már egyáltalán nem is hazudok! Ahogy mondtam, a hazugság és az igazság között... Tudjuk!)
Akachi azt szeretné csinálni, amihez ért, ha lehetősége lenne rá. Ha egy nő személyisége legalább egy kicsit szimpatikus nekem, ő azonnal rá akarna menni (Majdnem mindig. Neki azért a kinézet is számít valamennyire, ellentétben veled. Ennek teljesen érthető okai vannak, én azt gondolom...). Ha párkapcsolatban lennénk, mindig visszafognánk, illetve terelgetnénk a megfelelő irányba, de attól még olyan maradna, amilyen. (Ezt a ... nagyon buta és igaztalan kampányt legyen szíves abbafejezni! Ha maga párkapcsolatnak fogna fel valamit, ő is alkalmazkodna a ... megváltozott geopolitikai helyzethez, és csak azzal az egy nővel kapcsolatban tervezne intervenciót. Oda viszont állandóan be akarna vonulni, mint "az a ruszki" 'Krajnába. Vagyis beküldené a hadseregét, aztán vagy sikerülne a megszállás, vagy nem. Reméljük az utóbbit...)
Shadow az, Shadow. Szerintem ezt jobb, ha nem írom le.
Boethia és Agrael meg azt szereti ha rend van körülöttük, és van egy rendszer, amihez igazodhatnak. Például mindig egy meghatározott időpontban csinálnak valamit, aztán egy másik időpontban valami mást. A tárgyaknak meg a saját helyükön kell lenniük, hogy könnyen és gyorsan megtalálhatóak legyenek. Meg a határidőkre is nagyon kényesek. (Ez Shadow "öröksége" lehet, mert az eredeti valami elképesztően trehány volt, King meg visszafogottan az). Nem az. (Dehogynem! A "ráhatásunk" nélkül kuplerájt csinálsz magad körül...)
